Ady Endre

Ady Endre (1877.november 22. – 1919. január 27.) költő, író, publicista. A XX. század leghangsúlyosabb magyar személyisége. Költészete összekötötte a hagyományos magyar irodalmat a modern nyugat-európai irányzattal.

Életútja

Erdélyben, Érdmindszenten (mai neve: Adyfalva) egy elszegényedett kisnemesi családba született. A családfa hét évszázadra visszavezethető. Apja kemény paraszti munkával tartotta el a családot, míg anyja a két fiú neveléséről gondoskodott.

A nemesi háttér és öntudat meghatározó szereppel bírt Ady Endre költői munkásságában. A nagykárolyi piarista gimnáziumban, valamint a zilahi református kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait. Ezután Debrecenben jogi tanulmányokba kezdett, de ezt nem fejezte be.

1899-től már a Debrecen című lapnak dolgozott, itt jelentette meg ugyanabban az évben első verseskötetét. Debrecen hamarosan szűkösnek bizonyult számára, és Nagyváradra költözött, ahol virágzott a kulturális élet. Ekkor már végleg szakított a jogi pályával és újságíróként helyezkedett el. 1903-ban megismerkedett Diósy Ödönné Brüll Adéllal, aki meghozta számára a romantikus, nagy szerelmet. Hozzá írt verseiben nevét megfordítva, Lédának nevezi az asszonyt. Léda Párizsból látogatott haza, amikor megismerkedtek.

A következő évben Ady Endre követte Lédát Párizsba, és 1911-ig többször visszatért oda. A “Fény városában” elmélyültek művészeti és politikai ismeretei. Közben állandó lakhelyét Budapestre tette át, ahol a Nyugat című új irodalmi lap munkatársa, majd szerkesztője lett. Más újságokban is megjelentek politikai cikkei. Bírálta a politikai helyzetet, kritizálta a vezető pártok nacionalizmusát, de a szociáldemokraták anti-nacionalizmusát is.

Miután Lédával szakított, alkalmi kapcsolatai voltak, aztán megismerkedett egy párizsi újságírónővel, Dénes Zsófiával (Zsuka), akit majdnem feleségül is vett, de a lány szülei az utolsó pillanatban megakadályozták a házasságkötést.

Boncza Bertával (Csinszka) 1911 óta levelezett. A lány akkoriban egy svájci intézetből írogatott neki. 1915-ben a lány szüleinek tudta nélkül frigyre léptek. Ady Endre az első világháborút, mint nemzeti tragédiát élte meg. Tüdőgyulladásban halt meg 41 évesen.

Költészete

Ady Endre az elsők között volt, aki a 19.-20. század fordulóján szakított a népi-nemzeti hagyománnyal és utat tört egy új, nyugati stílusnak.

Meghatározott motívumokat lehet végigkövetni költészetében: szerelmes versek Lédához majd Csinszkához, látomásos tájköltészet, magyar Ugar, istenes versek, magyarság-versek, pénz-létharc, forradalmi versek, háborús versek, halál-tematika. Ady Endre költészetére jellemző a szimbolizmus, a szokatlan képzelettársítások és a szecessziós egzotikusság és titokzatosság.

Kötetei

• Versek, Debrecen, 1899. június
• Még egyszer, Nagyvárad, 1903. szeptember vége
• Új versek, 1906. február
• Vér és arany, 1907. december végén 1908-as évszámmal
• Az Illés szekerén, 1908. december második felében 1909-es évszámmal
• Szeretném, ha szeretnének, 1909. december közepén 1910-es évszámmal
• A Minden-Titkok versei, 1910. december közepe
• A menekülő Élet, 1912. január vége
• Margita élni akar, verses regény, 1912
• A Magunk szerelme, 1913. március vége
• Ki látott engem?, 1914. február vége
• A halottak élén, 1918. augusztus eleje
• Az utolsó hajók, 1923