Raday antikvarium

Keresés

Oldalak

Cikkek – érdekességek

Partnerek

József Attila

 

József Attila

József Attila (1905. Április 11.-1937. December 3.) az egyik legkiemelkedőbb és legismertebb 20. századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten díjas magyar költő.

 

Életrajza

 

Édesapja József Áron (1871-1937) egy romániai bánáti szappanfőző munkás volt, édesanyja Pőcze Borbála (1875-1919) egy parasztlányból lett mosónő volt. József Attila Budapest egyik szegény kerületében született, Ferencvárosban.

Két idősebb nővére Eta és Jolán volt. József Attila 3 éves volt, mikor édesapja elhagyta a családot. Hihetetlen szegénységben és nyomorban éltek, az édesanya nagyon nehezen tudta eltartani a három gyereket és fizetni a lakbért. Végül a két kisebb gyereket, Attilát és Etelt a Gyermekvédő Liga gondjaira bízta, akik 1910-ben nevelőszülőkhöz adták őket Öcsödre, ahol József Attila egy farmon dolgozott cserébe az ellátásért. A nevelőszülei Pistának hívták, mondván, hogy nincsen olyan név, hogy Attila.

1912-ben a gyerekek hazaszöktek Budapestre édesanyjukhoz, ahol bár együtt voltak, továbbra is nagy szegénység vette őket körül. Édesanyja.

1919-ben bekövetkezett halála után József Attilát sógora, Makai Ödön vette szárnyai alá. Egy jó középiskolába járatta Attilát, aki később a szegedi Tudományegyetemre jelentkezett, hogy középiskolai tanár lehessen. Az egyetem elutasította, amikor Horger Antal a provokatív versei miatt a tanításhoz alkalmatlannak nyilvánította.

Ettől a ponttól kezdve megpróbálta saját magát fenntartani abból a kis pénzből, amit a saját versei publikálásával keresett. A skizofrénia jelei mutatkoztak rajta, ami miatt pszichiáterek is kezelték. Soha nem nősült meg, de gyakran beleszeretett az őt kezelő nőkbe.

1937-ben, Balatonszárszón, vonatbalesetben halt meg. A legszélesebb körben elfogadott nézet, hogy József Attila öngyilkos lett, de akadnak olyan szakértők, akik állítják, hogy pusztán baleset történt.

József Attila nemzetközi szinten a legismertebb a modern magyar költők közül. Verseit számos nyelvre lefordították, műveit a világ számos országában tanítják irodalom órákon.

 

Munkái

 

A szépség koldusa (1922)
Nem én kiáltok (1925)
Nincsen apám, se anyám (1929)
Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)
Külvárosi éj (1932)
Medvetánc (1934)
Nagyon fáj (1936)

 

Raday Antikvarium