A könyv a mai világban is a kultúra kézzelfogható megtestesülése, hiszen nemcsak megfoghatjuk, olvashatjuk és tanulmányozhatjuk, hanem a még meg sem született generációk részére megőrizhetjük évezredek tudását, történeteit, hagyományait.
A könyv jelentheti a civilizáció újjáéledésének forrását. A könyv az internet korában nehezen állja a sarat az ifjúság érdeklődési területének kialakításában. A könyv létjogosultsága azonban az információ hordozása, tárolása tekintetében sok szempontból mégis megmaradt.
A könyv „megy” áram nélkül is, nem törölhető mágnessel, megfelelő körülmények között akár évezredekig rejtegetheti tudását. Ha józanul belegondolunk, az elektronikus világban az emberiség kiszolgáltatottsága az információ tekintetében kezd egy könyv nélküli társadalom képére formálódni. Azonban mi lesz, ha elfordítják a kapcsolót? A tudás, bármely hagyományos mesterség a könyv segítségével születhetnek újjá, a civilizáció hanyatlása helyett ismételt felemelkedését köszönhetné az írott tudás megőrzésének.
A könyv értéke, becsülete nemcsak az elmúlt évszázadok alatt, hanem a mai világban is felbecsülhetetlen. Az emberiség írásbelisége hosszú múltra tekint vissza, a nyomdaipar hőskorától, Johannes Gutenberg nyomtatott Bibliájának elkészültétől azonban a könyv tette lehetségessé a kultúra, tudomány, művészet tömegekhez való eljutását, eljuttatását.
Az ókori egyiptomi, görög, sumer, esetleg latin nyelven ránk maradt írások azonban még nem nyomtatott, hanem tekercses, bambuszra írt fűzött vagy kőbe vésett formában fennmaradva gazdagították az emberiség tudástárát. A mai tudástárak elődjének a kézzel pergamenre írt, összefüggő szöveggel rendelkező kódex, könyv tekinthető. Azonban a kézi másolásból eredően kevés emberhez jutottak el, és kincsként őrizték a világi és egyházi vezetők.
A könyv a könyvnyomtatásnak köszönhetően járult hozzá az írás-olvasás és egyben a tudás, művészet, vallás világszintű elterjedéséhez. A mai világban azonban ismét igen sok funkcionális analfabéta él, köszönhetően a liberális oktatási rendszereknek és az internet térhódításának.
A vizuális kultúra – az oktatásban és az interneten egyaránt – más ingereket kínál, az olvasás és a képzelet háttérbe szorulását eredményezi. Az olvasás mellett a régi hagyományos gyermekjátékok is nehezen versenyeznek a nem ritkán az epilepszia veszélyével fenyegető számítógépes játékokkal.
Azonban a szülők felelőssége – a jó példa mutatásán kívül – az utód korának megfelelő könyv kiválasztása, a segítség megadása, a következő generációkkal az olvasás szeretetének megismertetése is.
A könyv a múlt tanúja, a jelen tudása, a jövő palántája.