Márai Sándor

 

Márai Sándor

Márai Sándor eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (1900. Április 11. – 1989. Február 21.) magyar író, újságíró, költő.

 

Életrajza

 

Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona.

Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.

Fiatal éveiben Márai Sándor Frankfurtban, Párizsban és Berlinben is élt. Rövid ideig német, majd magyar nyelven folytatta írásait. 1928-ban Budapesten, Krisztinavárosban telepedett le.

A 30-as évekre a munkáit a tiszta, precíz realista stílus jellemezte. A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába.

1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.

1818-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.

Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.

1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.

1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.

1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.

 

Főbb művei

 

  • Emlékkönyv (1918) versek
  • A mészáros (1924) regény
  • Zendülők (1930) regény
  • Idegen emberek (1930) regény
  • A sziget (1934) regény
  • Egy polgár vallomásai (1934) regény
  • Eszter hagyatéka – Déli szél (1939) regény, melyet 2008-ban megfilmesítettek.
  • Szindbád hazamegy (1940) regény Krúdy Gyula emlékére
  • A gyertyák csonkig égnek (1942) regény, melyből film is készült