Radnóti Miklós

 

Radnóti Miklós

Radnóti Miklós születési nevén Glatter Miklós (1909. Május 5. – 1944. November 10.) magyar költő, akit Abda község határában 21 társával együtt tarkólövéssel végeztek ki.

 

Élete és munkássága

 

Radnóti Miklós Budapesten, egy zsidó családban született. Életét jelentősen befolyásolta az a tény, hogy születésekor édesanyját és ikertestvérét elveszítette.

Erre a traumára utal az Ikrek hava című prózai munkája. Az utolsó éveiben a magyar társadalom elutasította Radnóti Miklóst zsidó mivolta miatt, de ő a verseiben nagyon erősen hangsúlyozza magyarságát.

Költészete keveredik az Avantgárd és Expresszionista témákkal, egy új klasszicista stílusban, melyre jó példa az Elégia. Szintén említésre méltó a romantikus szerelmi költészete is. Néhány korai versét a rövid életű Haladás című folyóiratban is közzétették.

1935-ben vette feleségül Gyarmati Fannit,(született 1912.) akivel a házassága rendkívül boldog volt. Radnóti Miklós 1943-ban tért át a katolikus vallásra, mely abban az időben számos zsidó származású íróra jellemző volt az antiszemitizmus miatt.

A 40-es évek elején Radnóti Miklóst besorozták a Magyar Hadseregbe, de zsidó lévén fegyvertelen munkaszolgálatra (munkaerő zászlóaljhoz) osztották be. A zászlóaljat az Ukrán frontra vezényelték, és 1944. májusában a Magyar Hadsereg visszavonult, majd a zászlóaljat átvezényelték a szerbiai Borban lévő rézbányákhoz. 1944. augusztusában Josip Tito által vezetett jugoszláv partizánok Radnóti csoportját, a 3200 főből álló magyar zsidó csoportot kényszermenetelésre kényszerítették Magyarország középső része irányába. A menetelés során az emberek többsége meghalt, köztük Radnóti Miklós is.

Radnóti Miklós életének utolsó hónapjaiban is folytatta a versek írását, melyeket kis noteszébe jegyzett le, amit mindig magánál tartott. Utolsó versét barátjának, Lorsi Miklósnak dedikálta, akit a halálos menetelésük során lőttek le. Szemtanúk szerint Radnóti Miklóst 1944. november elején súlyosan megverte az egyik részeg nemzetőr, akit zavart Radnóti „firkálgatása”. Radnóti Miklós túl gyenge volt már a menetelés folytatásához, ezért tarkón lőtték, és bedobták egy tömegsírba Abda közelében.

Ma, az út mellett egy szobor jelzi halálának emlékét. 18 hónappal a halála után a tömegsírt exhumálták, és Radnóti Miklós kabátjának első zsebében megtalálták a kis noteszét, melybe utolsó lírai és szívbemarkoló verseit írta. Radnóti Miklós teste ma a Kerepesi úti temetőben nyugszik.

 

Kötetei

 

Pogány köszöntő (1930)
Újmódi Pásztorok éneke (1931)
Lábadozó szél (1933)
Újhold (1935)
Járkálj csak, halálraítélt! (1936)
Meredek út (1938)
Naptár (1942)
Tajtékos ég (1946)
Radnóti Miklós művei (1978)