Victor Hugo

 

Victor Hugo

Victor-Marie Hugo (1802. Február 26.-1885. Május 22.) francia költő, drámaíró, regényíró, képzőművész, államférfi, emberi jogi aktivista, a franciaországi romantikus mozgalom képviselője.

Irodalmi hírnevét elsősorban költészetéért, novelláiért és drámai eredményeiért szerezte. Victor Hugo-t gyakran emlegették, mint a legnagyobb francia költőt. Franciaországon kívül a legismertebb művei a két regénye: A Nyomorultak,(1862) és A párizsi Notre-Dame (1830).

Bár elkötelezett királypárti volt, ez a nézete az évtizedek múlásával megváltozott, majd szenvedélyes támogatója lett a republikánus, demokrata, sőt a szocialista eszméknek.

A legtöbb munkáját érintik a politikai és társadalmi kérdések, valamint a művészeti irányzatok, melyek Victor Hugo korát jellemezték. Victor Hugo a Pantheonban van eltemetve.

 

Élete

 

Victor Hugo volt Joseph Léopold Sigisbert Hugo (1774-1828) és Sophie Trebuchet (1772-1821) harmadik törvénytelen fia.

Testvérei Abel József Hugo (1798-1855) és Eugéne Hugo (1800-1837). Victor Hugo élete nagy részét Franciaországban töltötte, azonban Napóleon 1851-es puccsa után úgy döntött, hogy száműzetésbe vonul. Rövid ideig Brüsszelben élt, majd átköltözött a Csatorna szigetekre, ahol először Jersey-ben (1852-1855), majd egy Guernsey (1855-1870) nevű kisebb szigeten élt.

Bár III. Napóleon 1859-ben általános amnesztiát hirdetet, ennek ellenére Victor Hugo továbbra is száműzetésben maradt egészen addig, míg III. Napóleont megfosztották hatalmától a francia-porosz háború eredményeképpen.

A fiatal Victor Hugo beleszeretett, majd anyja akarata ellenére titokban eljegyezte gyerekkori barátját Adéle Foucher-t, (1803-1868) akit édesanyja halála után 1822-ben vett el feleségül. Az első fiúgyermekük 1823-ban született meg, de sajnos nem élte túl a csecsemőkort.  Többi gyerekük Leopoldine (1824), Charles (1826), Francois-Victor (1828) és Adéle (1830).

 

Munkássága

 

Victor Hugo első regénye 1823-ban jelent meg, melynek címe Han d’Islande, majd 3 évvel később a második, a Bug-Jargal. 1829 és 1840 között öt új verseskötetet jelentet meg, melyekkel bizonyítja korának legnagyobb elégikus és lírai költői mivoltát.

Victor Hugo belepusztult a legidősebb és legkedvesebb lánya (Leopoldine) halálának hírébe, aki röviddel házassága után, 19 évesen belefulladt a Szajnába, mikor a hajó melyen férjével utazott felborult. A férje szintén meghalt, mikor a feleségét próbálta kimenteni a folyóból. Victor Hugo az Á Vilequier című versében ír erről a sokkról és fájdalomról. Később is számos verset írt lánya életéről és haláláról, és legalább egy életrajzírója állítja, hogy ebből a megrázkódtatásból sosem tudott igazán kilábalni.

Victor Hugo összesen 9 regényt írt. (ismertebbek: A nevető ember, a Nyomorultak, a Párizsi Notre-Dame) Az elsőt 16, az utolsót 72 évesen. Élete során több mint 4000 rajzot készített. Leginkább tussal szeretett dolgozni. Regényeiből számtalan a Broadway-n előadott darab (Nyomorultak, A nevető ember), opera (Gaetano Donizetti: Borgia Lucretia, vagy Guiseppe Verdi: Rigoletto stb.) és filmfeldolgozás (A királyasszony lovagja, A nyomorultak, A Notre-Dame-i toronyőr) született.