Stephen King: A coloradói kölyök

Stephen King: A coloradói kölyökStephen Kingnek talán a legfurcsább műve ez a kisregény. A stílus egyáltalán nem jellemző rá, annyira elüt a megszokottól, hogy többször meg kellett bizonyosodnom arról, valóban Stephen Kinget olvasok.

Nincsenek benne szörnyek, rémek, gonoszságok, sem fantasy elemek. Ám nemcsak emiatt furcsa, hanem elsősorban a hangulat miatt. Az egész mű nyugalmat áraszt, ami tényleg nem Stephen King sajátossága.

Egy nyugodt kisvárosban játszódik a történet, amely egy szigeten fekszik, csak egy komp köti össze a „nagyvilággal”. Ennek ellenére semmi félelmetes nem történik.

A regény történet a történetben. Két idős újságíró „nevelget” egy fiatal gyakornokot, aki eredeti szándéka szerint csak átmenetileg tartózkodik a szigeten.

A regény végére egyértelművé válik, hogy Stephanie-t rabul ejtette a sziget nyugodt életstílusa, és maradni szeretne. Ám ez csak a kerettörténet. A regény egyetlen félnapot mutat be, amikor Stephanie két újságíró gyakorlati oktatója, a helybéli lap tulajdonosa és főszerkesztője elmesélnek egy rejtélyt, amely negyed évszázada történt a szigeten, és amelyre azóta sem találtak magyarázatot.

25 évvel ezelőtt két diák talált a parton egy halott embert, akinek nem voltak iratai, senki nem ismerte, egyáltalán semmit nem lehetett róla tudni. Az egész államban megjelent a fotója, de senki nem jelentkezett, hogy ismerné a fiatalembert. Másfél év múlva egy cigarettazárjegy révén az a kósza ötlete támadt a két újságírónak (a két mesélőnek), hogy a coloradói újságokban is meg kellene jelentetni a fotót. Így derült fény a halott személyazonosságára. Azonban a halála körülményeihez, illetve annak megoldásához, hogyan került háromezer kilométerre az otthonától a férfi, semmi nem vitte közelebb a két újságírót, akiknek időközben „mániájukká” vált az eset.

Nagyon érdekes, hogy King végig azt hangoztatja, hogy ez egy olyan történet, amelyik valójában nem is történet. Hiszen egy történetnek van eleje, közepe és vége, ennek azonban nincs vége (sőt, közepe se nagyon). Az újságírók valamelyike – részben vagy egészben – rengetegszer elismétli ezt a mondatot, ezáltal oktatva a gyakornok lányt az írásra. Valójában Stephen King oktat minket, olvasókat az írásra, vagy inkább a jó írás felismerésére. Kaphatunk órákat arról, hogyan különböztethetjük meg a jó újságcikket a rossztól, valamint a nagyvárosi és a kisvárosi helyi lapok különbözőségeiről.

Bár rengeteg tanulság van a történetben (amely valójában nem is történet), engem mégis egy mellékszál fogott meg igazán. A két újságíró azt taglalja éppen, hogy a halottasház hány napig tartotta ott az ismeretlen férfi holttestét, majd egyikük megjegyezte, hogy bár nincs rá törvény, hány napig kell a holttestet „tárolni”, ám a HULLABIZNISZBEN hallgatólagos megegyezés van ezzel kapcsolatban. A hullabiznisz szó eléggé arcul csapott, pedig lecsupaszítva valóban erről szól az egész halottasház-ravatalozó-koporsókészítő-sírásó szakmakomplexum.

Ugyanennek a jelenetnek a megrázó része, amikor Stephanie elképzeli a hullát, ahogy ott fekszik kiterítve a márványasztalon, azonosítatlanul, elveszetten. Majd azt gondolja: „Egy gazdátlan csomag a holtak postáján.” Ez pontosan leírja a szituációt, több szóra nincs is szükség. A történet (amely valójában nem is történet) fele valóban erről szól, ezt érzékelteti. Egy halott ember, akiről senki nem tud semmit, és látszólag nem hiányzik senkinek. Eléggé elkeserítő már a gondolat is.

A továbbiakban a két újságíró 25 évvel ezelőtti nyomozásukat és az eredményeket meséli, de minden egyes tény vagy feltételezés után figyelmeztetik a gyakornoklányt, hogy ennek a történetnek nincs vége. Az író beleveri a fejünkbe, hogy ne reménykedjünk, mert hiábavaló, a rejtélynek nem lesz megoldása. Ám ezzel mintha még tovább tüzelné a reményt, hogy a végén csak megkönyörül rajtunk, és lesz megoldás. Nem lett. A rejtély örökre rejtély maradt.

Bár a mű „befejezetlen”, nincs megoldás, mégsem éreztem űrt. Végiggondoltam a lehetséges befejezéseket, és rájöttem, hogy valóban nincs helytálló megoldás. Minden elképzelhető teóriát ellenőrzött a két újságíró, és negyed évszázad alatt sem jutottak eredményre. A coloradói kölyök története örök rejtély.

Ha hasonló olvasmányhoz támad kedved, kattints ide! Stephen King könyvei a Ráday Antikváriumban