Koronavírus, pletykaterjesztés és a városi legendák

Nekünk embereknek van egy képességünk arra, hogy az aggódással és a félelemmel kapcsolatban ne legyünk kritikusak. Most, amikor a koronavírusról szóló jelentések az egész világon terjednek, a pletykaterjesztés szorosan ezek nyomában halad.

A Nyelv- és Hagyományőrző Intézet (Svédország, Uppsala) kutatási levéltárának munkatársa, Tommy Kuusela közelebbről megnéz néhány pletykát ebben a blogbejegyzésben, ami most a koronavírussal kapcsolatban burjánzik, valamint további példákat mutat néhány városi legendára, melyek Ázsiához kapcsolódnak.

Földgömb - Ázsia

Emlékeztek Bengt af Klintberg: Patkány a pizzában (1986) című könyvére? Ez egy fantasztikus gyűjtemény a városi legendákról, mely a ’80-as évekbeli (és későbbi) kollektív pletykák, aggódások, félelmek és hiedelmek pulzusára tapint rá, melyek az emberek között és a tömegmédiában is jelen voltak. Ez az akkori világkép egy részének egyfajta tükröződése, a legendák mindegyikénél Klintberg elmés kommentárjaival. A könyvet még néhány további könyv követte: Az ellopott vese – Legendák és pletykák a mi időnkben, 1994 (Den stulna njuren. Sägner och rykten i vår tid), Csillogó spray és 99 további klintberség, 2005 (Glitterspray och 99 andra klintbergare). Bevezetésként idézek egy városi legendát a Patkány a pizzában című könyvből:

Bengt af Klintberg: Patkány a pizzábanEgy jogász Londonba látogatott egy régi iskolatársával, aki biológia professzor volt. Egyik nap elmentek egy kínai étterembe. Az egyik fogás nagyon ízletes volt. Amikor mindent megettek, a professzor kérte, hogy beszélhessen az étterem vezetőjével. A vezető odajött és megkérdezte, hogy miben állhat a szolgálatukra. „Köszönjük a patkányhúst.” – mondta a professzor. Az étteremvezető csendben meghajolt, aztán megkérdezte, honnan tudta, hogy patkányhús volt? A professzor elmagyarázta, hogy sokat dolgozik patkányokkal és felismerte a patkány izomrendszerének rajzolatát. Kétség sem férhet hozzá, hogy patkányhúst ettek. Az étteremvezető elgondolkodva méregette őket, majd azt mondta: „Mivel már úgyis tudják, megnézhetik a háziállatainkat.” Mindkét vendég követe őt a pincébe, ahol elképesztő látványban volt részük. A falak mentén patkányketrecek voltak, ahol a patkányok azért jöttek a világra, hogy megfőzzék őket. (113. oldal).

Bengt af Klintberg ezt a legendát a korai 1900-as évekre vezette vissza. Ennek egy változata feltűnik Mollie Faustman festőművész memoárjában abból az időből amikor Párizsban volt diák 1909-10 körül. Elmesélte, hogy diáktársaival városszerte lezüllött kocsmákban ettek, ahol többek között nyúlfejeket is felszolgáltak. Ezután elmesélt valamit, amit hallott, de ő maga nem hitte el. Svéd biológusok megvizsgálták ezeket a nyúlfejeket és megállapították, hogy ezek valójában nagy patkányfejek.

Az 1950-es években a történetnek egy másik változata keringett Angliában. Akkor az indiai éttermeket pécézték ki, és a változatok gyakorlatilag az összes angliai városban elterjedtek, ahol volt indiai étterem és állatorvosi főiskola. Ez utóbbi változat még Svédországban is keringett az 1970-es évektől kezdve. A pletykák mindegyikében van egy étterem, rendszerint egy olyan, ahol külföldi ételeket szolgálnak fel, például indiait vagy kínait, és igen, még a pizzériák is bejutottak ebbe a kategóriába. A kérdéses étteremben hamis megnevezés alatt szolgálnak fel húst, és van egy kutató (természettudományban jártas), a történet hőse, aki leleplezi a csalást.

Érdekes módon sok városi legenda érinti az ételeket, például kolbászhúst, süteményeket, konzerveket, nemzetközi éttermeket és gyorsétterem-láncokat, vagy nyugati turisták külföldi éttermekkel kapcsolatos tapasztalatait. A pletykákban és városi legendákban gyakran van egy rasszista felhang, továbbá kiütközik bennük az idegen dolgoktól való félelem.

A pletyka és a koronavírus

Ez a blogbejegyzés a pletykáról szól. Nem áll szándékomban betegségekről, fertőzésekről és a vírus (2019-nCoV) terjedéséről beszélni. Ezt az orvosok és a mikrobiológusok csinálják a legjobban. Tudvalevő, hogy van néhány koronavírus variáns, ami állatok és emberek között is fertőz. Azok számára, akik a fertőzések miatt aggódnak, javasolt a kormány által működtetett koronavírus tájékoztató weboldal felkeresése.

Ez az írás inkább arról szól, hogy nekünk, embereknek az aggódással és a félelemmel kapcsolatban van egy képességünk arra, hogy ne legyünk kritikusak. Ez nem utolsósorban arra vonatkozik, amikor a szorongás globális, és ezt új üzemanyaggal látják el az interneten megjelenő szövegek és a megosztások.

Az álhírek és az összeesküvés-elméletek szorosan a hírtudósítások nyomában járnak, például a vírus eredetéről és elterjedésének okairól. Itt keverednek a többé-kevésbé leleményes összeesküvés-elméletek a kutatási eredményekkel, valamint a média híradásaival, melyeket megszűrnek a képzelgések, a vélemények és az érzelmek. Néhány példa, mely épp ezt illusztrálja, hogy elfogadták az állítást, miszerint a vírus egy biológiai fegyver, melyet tudatosan (néha egy hibából kifolyólag véletlenül) kiszivárogtattak, és úgy vélik, hogy ezt egy csoport rendezte meg, például az amerikai kormány, hogy elfedjen valamit, például a Legfelsőbb Bíróság eljárását Donald Trump ellen.

Úgy gondoltam, hogy most előszedek néhány további pletykát azok közül, melyek épp most virágzanak az interneten.

A nő a denevérlevessel

A koronavírus terjedésével kapcsolatban, mely a kínai Wuhanból indult, ami Hubel tartományban található, az első vírusos történetek közül volt egy, nevezetesen egy videó, ahol egy kínai fiatal nő denevérlevest evett. A levesben fő összetevőként jól láthatóan volt egy egész denevér. A videót olyan közismert médiákban osztották meg, mint a Daily Mail, az RT nemzetközi híroldal (korábban Russia Today), valamint megosztották a hatalmon lévő emberek, a hírességek és természetesen magánszemélyek ezrei. A pletyka terjedése gyorsan eszkalálódott. Azt írták, hogy a nő Wuhanban evett egy étteremben. A denevér egy halpiacról származott, ahol állatok illegális értékesítése folyik. Innen ered a vírusfertőzés is, ráadásul az írók szerint a nő a képen bűnösnek tűnik. Igaz volt a hír? Nem! A videót nem Wuhanban vették fel, még csak nem is Kínában. A közösségi média egyik kínai híressége, Wang Mengyun vette fel a videót 2016-ban egy utazási videó részeként a Palaui Köztársaságban, a Csendes-óceán szigetországában, ahol a nő ezt a helyi fogást ette.

denevér

Gyakori kérdés a pletykákkal, a városi legendákkal és a vírusra vonatkozó történetekkel kapcsolatban, hogy igazak-e vagy sem? Amennyiben ezek nem igazak, fellelhető-e bennük az igazság csírája? A szóbeli elbeszélés jól összeillik napjainkban az üzenetekkel, a videókkal és egyéb dolgokkal a közösségi médiákban, valamint azzal a hihetetlenül sok különböző információval, amik egy pillanat alatt globálisan elterjeszthetők és megváltoztathatók. Az igaz dolgok is pletykává válhatnak, ha a részleteket megváltoztatják, felnagyítják vagy torzítják. A denevérlevesről szóló videóban a nő valóban egy ilyen levest evett, ezt nem is tagadja, de mint ahogy említettük, nem Kínában történt és semmi köze a koronavírushoz. Ez írás idején Svédországban számos svéd újság közzé tette a hírt, miszerint „a denevérek természetes hordozói a vírusnak”.

Valószínűtlen, hogy az uszkár főfogássá vált

Valóban ijesztő, hogy a rasszizmus utat talál az ilyen típusú pletykaterjesztés révén. Tehát, a kínaiak (vagy más ázsiaiak) úgy kerülnek bemutatásra, mint egy kollektív tömeg, akik ezáltal előítéletek és eltúlzott elképzelések tárgyává válnak. Nem ez volt az első eset, hogy az ázsiaiak étrendjével kapcsolatos képzelgések a napilapokban kötöttek ki. 1971 augusztusában néhány héten át világszerte több újságban is publikáltak egy képtelen történetet, mivel ezt egy nemzetközi hírügynökség jelentette meg. A történet több, hihetetlen történetek és városi legendák publikált gyűjteményébe került bele. A turisták nemzetisége és egyéb részletek kissé eltérnek, de általában nyugati turistákról van szó, akik Dél-Kelet Ázsiába utaztak. A Patkány a pizzában című könyvben ez a rész az alábbi címet viseli: „Egy éttermi látogatás Hong Kongban”.

Zürich (TT-Reuter). Egy svájci pár, akik Hong Kongban töltötték a szabadságukat, amikor hazaértek Zürichbe elmeséltek egy szomorú történetet arról, hogyan szolgálták fel vacsorára a kis Rosa nevű uszkárjukat a nyelvi nehézségek miatt. A pár, akik névtelenek kívántak maradni az élmény okozta érzelmi sokk miatt, elmesélték a Blick napilapnak, hogy elmentek Hong Kongban egy étterembe, ahová az uszkárt is magukkal vitték. Tisztázni akarták a pincérrel, hogy Rosa is szeretne vacsorázni, ezért rámutattak a kutyára és evést mutogattak a pincérnek. A pincér egy pillanatnyi gondolkodás után megértően bólintott és elvitte Rosa kutyát a konyhába. A pár úgy gondolta, hogy a kutyát ott fogják megetetni. Egy idő után egy nagy lefedett tálcával tért vissza a pincér. Amikor a pár felemelte a fedőt, látták, hogy Rosa kutyájuk ott fekszik, megsütve, borsos mártással és bambuszrügy körettel. A pár azt nyilatkozta, hogy sokkos állapotba kerültek, nem ették meg a kutyát, hanem azonnal visszatértek Zürichbe. (1986. 167. oldal)

Bengt af Klintberg példát szolgáltatott azokra a történetekre, melyek a svéd napilapokban keringenek és igaz történetekként kerülnek bemutatásra. Az amerikai néprajzkutató Jan Harold Brunevand, a városi legendák egyik világhírű vezető szakértője biztos abban, hogy ez egy hihetetlen történet, amely a valóságban soha nem történt meg. Véleményének oka, hogy a kutyák, amik a turistákkal együtt érkeznek Hong Kongba hat hónapra karanténba kerülnek, csak ezután követhetik gazdájukat az országba. Ezért hihetetlen, hogy a turisták magukkal vihették a kutyájukat egy étterembe.

Profetikus üzenetek A Simpson családban

Általános emberi vágy, hogy vethessünk egy pillantást a jövőbe, és ez sok különféle módon kerül kifejezésre az egyszerűtől a haladó jóslási technikákig és rituálékig. Még az asztrológia, a horoszkóp, a kávézaccból történő jóslás, a kristálygömb és egyéb metódusok is ide tartoznak. Sok esetben egyes emberekről úgy vélik, hogy tehetségük van ahhoz, hogy a jövőbe tekintsenek. Történelmi nézőpontból az orákulum Delhiben egy jó példa erre, továbbá Nostradamus próféciái, a Biblia kódja, vagy akár Szaida, a jósnő. A modern időkben inkább A Simpson család sorozatnak tulajdonítják az orákulum szerepét. A sorozat előre látta többek között, Trump elnöknek választását, a háromszemű halakat, amik az atomerőmű szivárgásának eredményei, az ebola vírus kitörését, valamint Kobe Bryant kosárlabdázó tragikus halálát. A sok rész miatt, melyek nagyon sok témát lefednek, a sorozat egy igazi orákulum sorozat lett.

Simpson család

Az egyik ilyen esemény, melyet a sorozat állítólag megjövendölt, a koronavírus elterjedése volt. Ezzel kapcsolatban egy 1993-as epizódra hivatkoznak (4. évad, 21. epizód). Az interneten terjedő erre vonatkozó üzenetek bizonyíték gyanánt számos képet tartalmaznak. Az első kép két ázsiai embert ábrázol egy gyárban, ahol az egyik egy ládát emel fel, mely Homer Simpson nevére van címezve, miközben a másik egy vörös részecskékből álló felhőt tüsszent bele a dobozba. A második képen Homer Simpson látszik, ahogy éppen kinyitja a csomagot az otthonában, Springfieldben. Sikítozik, mert az arcát teljesen befedi a vörös felhő. A harmadik képen Sintér igazgató tűnik fel keresztbe álló szemekkel, az arca körül ugyanazzal a részecskékből álló felhővel. Világos, hogy ez egy fertőzésről szól. Az utolsó kép Kent Brockman hírműsorvezetőt mutatja, aki komoly arccal számol be valamiről a jegyzeteiből. A mögötte lévő képernyőn egy macska képe van, felette pedig egy ferde felirat: „Koronavírus”. Az itt leírt képmontázshoz stílusosan a következő szöveget írták: „A Simpson család megrémít, ez a rész 27 éves”, mindez koronavírus hashtaggel.

Ám aki kritikusan tekint erre a képsorozatra, annak hamarosan csalódnia kell. A sorozatban nincs koronavírusról szóló rész, és olyan sincs, aminek köze lenne Kínához. Valójában egy olyan rész van a sorozatban, aminek Osaka-influenza a címe (Osaka Flu), mivel ez a fiktív fertőzés onnan indult. Ebben a japán városban egy gyári munkás beleköhögött egy csomagba, amit elküldtek Springfieldbe. Ez oda vezetett, hogy Homer Simpson megfertőződött ezzel az influenzával, amikor kinyitotta a csomagot. A negyedik kép a hírcsatornával egy teljesen más epizódból származik, és ott nem az áll a háttérben, hogy „Koronavírus”, hanem az, hogy „Apokalipszis Miau” (Apocalypse Meow). Ebből világosan kitűnik, hogy a Simpson család nem jövendölte meg a fertőzést, ami napjainkban terjed, hanem a régebbi influenza-fertőzéseket „kommentálják” (melyeknek egy része természetesen Ázsiából származik).

A fertőzés a sörön keresztül terjed és a WHO óva int az állatokkal való védekezés nélküli szextől?

A közösségi médiát arra használják, hogy információt, pletykát terjesszenek, néha pedig arra, hogy átveréseket vigyenek színre a segítségével. A „sör vírus” és a „koronavírus sör” keresőszavakra való keresés növekedése (Google Trends) azt mutatja, hogy vannak, akik összefüggést látnak a sör és a koronavírus között, különösen a Corona Extra márkára mutogatnak úgy, mint a vírus terjedésének egy forrására. Hogy ez valójában hogyan történhetne meg, az meglehetősen homályos. Az, hogy ezek a lekérdezések hogyan növekednek az magyarázható azzal, hogy a Google keresőfunkciója úgy van programozva, hogy automatikus javaslatokat tesz a népszerű kifejezések alapján. Ez magában foglalja azt is, hogy az egy adott idő alatt történő különböző rákeresések a „korona”, a „vírus” és a „sör” szavak kombinációból megerősödnek a keresőmotorban, amiket éppen ezért felajánl, mint keresési javaslatot. Néhányan túlreagálták ezt a gondolattársítást és azzal viccelődtek az interneten, hogy a söröscímkéket ki kellene cserélni „Ebola” feliratúra ahhoz, hogy megszabaduljanak a koronavírusra való asszociációtól. Mások megpróbálták ezt a kijelentést Donald Trumpnak tulajdonítani, de az arra vonatkozó forrásadat hiányzik, hogy ez mikor és hol hangzott el.

Corona sör

Egy másik dolog, ami tízezrekhez jutott el az interneten, egy manipulált brossúra volt az Egészségügyi Világszervezettől (WHO). A brossúra praktikus tippeket mutatott be, hogyan kerülhetjük el a koronavírus fertőzést. Az egyik ábrán látható volt egy disznó, egy csirke és egy denevér, valamint ez a szöveg állt mellette: „Kerülje az élő- vagy haszonállatokkal való védekezés nélküli szexet” (Avoid unprotected sex with live or farm animals). Sokan felvonták a szemöldöküket, és kíváncsiak voltak, mi ennek az értelme? A szokásoknak megfelelően ezt a brossúrát érvként használták a rasszista ideákhoz, miszerint egyes országokban ez megszokott viselkedés, ezért áll ott a figyelmeztetés. Az igazság az, hogy a valódi brossúrában egyáltalán semmi nem szerepelt a szexről. Ez a szöveg szerepelt a képek mellett: „Kerülje a védelem nélküli érintkezést élő- vagy haszonállatokkal” (Avoid unprotected contact with live or farm animals)

Az 5G internet a hunyó!

Létezik egy további teljesen más „magyarázata” a koronavírus terjedésének. Az 5G internet kiépítésének ellenzői között vannak ideológiai kritikák Kínával szemben, ahol az 5G hálózat kiépítésével foglalkozó legnagyobb cégek találhatók. Van továbbá egy nagy csoport, akik aggódnak, hogy az 5G hálózat erősebb sugárzást jelent, ami negatív hatással van az emberi szervezetre. Ez utóbbi a koronavírussal kapcsolatban került kiemelésre. A „Stop 5G UK” Facebook-csoport információkat tett közzé arról, hogy Wuhan, a járvány kitörésének helye volt az a hely, ahol az 5G internetet először bevezették és bemutatták. A csoport tagjai szerint az 5G az oka az immunrendszer károsodásának és leromlásának. Ezáltal az 5G hálózat okozta, hogy a sugárzásnak kitett felhasználók számára egy hétköznapi náthavírus ártalmasabbá vált.

Egy gyors ellenőrzés azt mutatja, hogy Wuhan egész biztosan részben 5G internettel van lefedve, de nehéz információt találni arról, hogy ez volt-e az első hely. Kínában további városok is le vannak fedve, mint ahogy olyan országok városai is, mint például Ausztrália, Dél-Korea, Svájc, az Egyesült Királyság, Kuvait és az Egyesült Államok több állama. Úgy tűnik, nincs olyan tanulmány sem, ami azt mutatná, hogy az 5G károsítja az emberi immunrendszert (de ebben a kérdésben a hiányzó orvosi szakértelmem miatt nem tudok dönteni).

Gondolkodj forráskritikusan!

Sok pletyka van az interneten a koronavírussal kapcsolatban. Ezek a pletykák többek között a közösségi médiákon keresztül terjednek és burjánzanak. Egy új könyvben, mely a folklórról és a fertőzésről szól, Andrea Kitta néprajzkutató megjegyzi, hogy a témáról való vélemény gyakran az idegenek ellen irányul, különösen a bevándorlók ellen: „A betegségekkel kapcsolatos legendák modern változatai, Ebola-legenda formájában és a beteg határátlépő bevándorlókról való mesék formájában azt demonstrálják, hogy a bevándorlók még mindig a kívülállók stigmáját viselik. (”Modern versions of disease legends, both in the form of Ebola legends and tales of diseased immigrants crossing borders, demonstrate that immigrants are still stigmatized as outsiders” 2019, 129. oldal). Ez pontosan beleillik a fent leírt esetekbe, ahol az ázsiaiak rizikója, hogy egy névtelen masszává vagy emberek és fertőzött állatok hibridévé válnak. Az ilyen típusú tévképzetek és előítéletek ellenszere a forráskritika. Ez annyit tesz, hogy mindig kérdőjelezd meg az olyan típusú felbukkanó elbeszéléseket, amik személyeket és csoportokat egy formátlan masszává akarnak összeolvasztani, azaz „A Mások” bemutatását.

Gondolkodj forráskritikusan

A pletyka különböző okok révén is kialakulhat, többek között olyan egyének vagy csoportok által, akik tudatában vannak az átveréseknek és konspirációs elméleteknek, és céljuk, hogy megerősítsék saját pozíciójukat és világképüket, vagy egész egyszerűen olyan személyek révén, akik kihasználják a hamis információk által keltett félelmet. Ez utóbbit lehet, hogy eredetileg viccnek szánták, de megváltozhat a jelentése, amikor az elterjed az interneten. Sokszor nehéz tisztában lenni azzal, hogy mi az igaz vagy hamis. Ennek segítségére vannak eszközök és webhelyek. Az egyik legnagyobb oldal a Snopes.com, ahol viszonylag gyorsan el lehet olvasni azokat a városi legendákat, pletykákat és hamis információkat, melyek az interneten terjednek. Ők úgy hívják magukat, hogy „az internet végérvényes tényellenőrző forrása” (”the internet’s definitive fact-checking resource”). Vannak további használható oldalak, például a Factcheck.org vagy a Truthorficion.com.

Mindazok az elbeszélések, melyek a neten és azon kívül burjánzanak, különböző sztereotípiák kifejezése, amikkel az emberek azonosulni tudnak, amit kezelni és értelmezni tudnak vagy segítenek számukra megérteni a jelent és az őket körülvevő világot. Az általam leírt történetek típusaira vonatkozóan, azok megcáfolása és megkérdőjelezése ugyanannak a néprajzi eljárásnak a része. Ezt az írást egy idézettel kezdtem a Patkány a pizzában című könyvből, így most ide illő lehet, hogy néhány bölcs szóval fejezem be, mely ugyanebből a Bengt af Klintberg műből származik:

„Ezek a legendák együttesen egy olyan társadalmi képet mutatnak, ahová minden irányból kontrollálatlanul, az elővigyázatossági intézkedések ellenére befurakszik a veszély. Azt gondolom, hogy az embernek joga van ezeket a visszatérő témákat szimbolikus értelemben olvasni, tehát ezek a legendák azt fejezik ki, hogy a gazdag civilizált nyugati világ fenyegetve érzi magát a szegény és vad harmadik világtól.” (1986 10. oldal).

Ezek a szavak 1986-ban íródtak, ám ugyanolyan relevánsak napjainkban is, 2020-ban.

  1. február 7.

Írta: Tommy Kuusela
Fordította: Franky Silver
Forrás: Isof.se