Fotó: Copyright: HBO/Helen Sloan.
Sápadt kísértetek, sárkányok, szerelmi mágia és óriások – a Svéd Hagyományőrző Intézet archívumában saját Trónok harca van. Tommy Kuusela belemélyedt a sorozat mágikus világába és számos párhuzamot talált az északi néphiedelemmel és kultúrtörténettel.
A tél jött és elmúlt. Remélhetőleg az utolsó hó is lehullott, amikor ezt a cikket olvassátok, bár miközben ezt írom hópelyhek hullanak az égből Uppsala felett. A téllel kapcsolatban itt az ideje megemlíteni, hogy a várakozásnak hamarosan vége – április 15-én érkezik a Trónok harca sorozat nyolcadik, egyben utolsó évadának első része. Remélhetőleg megtudjuk, hogy ki hódítja meg a vastrónt. (A cikk 2019. április 12-én, a Trónok harca utolsó évadának kezdete előtt íródott – A fordító)
Hat héten át nyomon követhetjük egy hosszú elbeszélésfolyam lezárását, mely 2011 óta a világ nagy részét rabul ejtette. Az évek alatt megtudtunk mindent a Másokról, óriásokról és sárkányokról, valamint a varázslatról, véres családi viszályokról és olykor fájdalmas összeesküvésről.
A Trónok harca jelenséggé vált és a sorozat nem nevezhető másnak, mint kirobbanó sikernek. Vannak-e valódi megfelelői a sorozatban bemutatott dolgoknak? A valóság felülmúlja a költészetet? Amikor George R.R. Martin megírta az első öt könyvet (mely hét kötetre volt tervezve) A tűz és jég dalát, és amikor az HBO sorozatot készített belőle, tagadhatatlanul az emberiség gazdag történelméből vettek hozzá anyagot. Sok motívum egy olyan világképben és életkörülményekben gyökerezik, melyek nem mindig voltak olyan idegenek, mint amilyennek napjainkban tűnnek.
Az északi néphiedelem és kultúrtörténet alapján akárhány cikket lehetne írni a Trónok harcáról. Ebben a cikkben azonban három témára fogok koncentrálni. A cikk három részből fog állni. Jelen cikk a Trónok harca világa és az északi néphiedelem és történelem hasonlóságairól fog szólni. A cikksorozat második része a Másokról és azok rokonairól fog szólni, ahogy a mi archívumunkban megtalálhatók. A befejező cikkben teszünk egy látogatást a sárkányok világába. Az egész természetesen oly módon fog történni, hogy ne leplezzük le a történetet. Ezt azok érdekében teszem, akik még nem látták vagy nem olvasták a sorozatot. A cikkek spoilermentesek lesznek.
Akik szeretnék mélyebben beleásni magukat a középkori ihletforrásokba, elolvashatják Carolyne Larrington középkortörténész jól megírt tanulmányát Winter is Coming: The Medieval World of Game of Thrones címmel, mely 2015-ben került publikálásra.
Trónok harca + északi néphiedelem = igazság
A Trónok harcában nagyon sok minden van, amire ráismerünk az északi néphiedelemből és kultúrtörténetből. Vegyük csak a hollókat a sorozatból és ezek kötődését a jóslathoz, amikről kétségtelenül Odin hollói jutnak eszünkbe, Hugin és Munin („Gondolat és Emlékezet”) vagy azok az újabb archív feljegyzések, melyek a madarakról és értelmezésükről szólnak. Az óriásoknak is megvannak a maguk megfelelői az óskandináv mitológiában, a Svéd Hagyományőrző Intézetben számos archív feljegyzés van az óriásokról a néphitben.
A Trónok harcában olyan típusú mágia is van, melyre legalább részben ráismerünk az archív anyagokból, leírások arról, hogyan kelti életre a halottakat egy mágiában járatos személy, a mágia hogyan képes megváltoztatni valaki kinézetét, valamint szerelmi mágia (leginkább vérrel, mint összetevővel) hogyan tud rábírni egy személyt, hogy őrülten szerelmes legyen.
Szomszédok viszálya középkori környezetben
A teljes sorozatot és a könyveket, melyeken alapul, a konfliktusok hatják át. Ez szintén egy olyan összetevő, melyre ráismerünk az óskandináv világból. A Trónok harcában szereplő nemzetségek egyike Frey. Az elnevezés nagy valószínűséggel az óskandináv istenről, Frejről (vagy Frö) kapta a nevét (nyugati óskandináv Freyr). A különböző nemzetségek közötti harcok szintén hétköznapiak voltak Skandináviában a középkorban. Nem utolsósorban a különböző kiskirályok és hercegek között, vagy azok a véres harcok a nagyobb királyságok feletti hatalomért, ahol a királyok ritkán ültek hosszabb ideig a trónon. Az izlandi sagákban a családi viszály visszatérő téma, mely gyakran vezetett áruláshoz, cselszövéshez, legrosszabb esetben fegyveres konfliktushoz és gyújtogatáshoz. Az archív anyagokban viszályokról is található rengeteg anyag, nem utolsósorban szomszédok viszályairól.
A viszály szóról napjainkban leginkább a szomszédok közötti vagy rokoni viszályra asszociálunk. Az ósvédben a szó így szerepel: feghþ, melynek jelentése „gyűlölet, ellenségeskedés, harc”. Ennek megfelelői sok germán nyelvben megtalálhatók, például a gót faiha szó különböző jelentésekkel, mint igazságtalanság vagy megtévesztés (ezek elkövetése). Ha van valami, amit a Trónok harca biztosan nyújt számunkra – ráadásul tetemes adagban – az pontosan az ellenségeskedés, a harc, az igazságtalanságok és a megtévesztés. Ez olyan, mint a Kártyavár sorozat középkori, kegyetlenebb változata, ahol a politikai ügyeskedés keveredik méreggel, megtévesztéssel és éles tőrcsapásokkal, melyet leginkább az ellenfél hátába szúrnak, szó szerint és áruló intrikák révén egyaránt. George R.R. Martin szerző állítólag maga is elismerte, hogy az inspiráció egyik forrása többek között a rózsák háborúja volt, vagyis a polgárháborúk egy sorozata, melyet néhány befolyásos család 1455 és 1485 között vívott az angol trónért.
Közeleg a Fimbulvinter
Egy téma, mely átível a Trónok harca sorozaton, a meleg és a hideg közötti kapcsolat és itt világos kontrasztok találhatók. A jéghideg Mások a fagyos téli éjszakával jönnek, a sárkányok viszont a tűzből születnek a meleg sivatagi tájon, tüzet és forróságot hoznak. A nagy tél közeledtének a fenyegetése részben összehasonlítható az óskandináv Fimbulvinternnel, melynek szó szerinti jelentése: „a nagy tél”. Ez a pusztító tél az óskandináv mitológiában a közelgő végzethez, a Ragnarökhöz kapcsolódik.
A holtak birodalmának skandináv ábrázolásain gyakran a hideg és a jég kiemelt szerepet kapnak. A forró és égő pokolról való elképzelés a kereszténységgel érkezett. Még a vidéki társadalomban is végzetesnek számított egy kemény és hosszú tél, hiszen éhezéshez vezethetett egy olyan társadalomban, mely teljes mértékben a terméstől és a szokásos éves változásoktól függött. Az északiak számára éppen ezért egy ilyen kifejezés, hogy „közeleg a tél” sorsszerű tartalommal bír és tágabb szimbolikához köthető.
A cikksorozatot itt tudod tovább olvasni: Mások, kísértetetek és szellemharcosok – Trónok harca az archívumban 2. rész
A cikket írta: Tommy Kuusela
Fordította: Franky Silver
Forrás: isof.se
Szereted a Trónok harcát és a fantasy műfajt? Nézz körül a Ráday Antikvárium fantasy kínálatában!
