A könyvesboltok kínálata nem minden esetben azonos, hiszen a kiadók termékeinek sokszínűsége, adott esetben a könyvesbolt látogatóinak speciális igényei mindenképpen hatással lehetnek a választék kialakítására, megrendelésére, frissítésére.
A könyvkiadók is rendelkezhetnek saját könyvesboltok hálózatával, ezt magyar példák is igazolják. Azonban a kiadói könyvesboltok sok esetben a konkurens kiadványokat háttérbe szorítják, esetleg száműzik, saját kiadványaik eladásait ösztönözve. A könyvesboltok közül néhány – az egyházak fenntartásával – csak a vallásos kiadványok terjesztésével foglalkozik.
A tankönyvek, idegen nyelvű könyvek szintén jórészt speciális kereskedésekben válnak elérhetővé az érdeklődők számára. A könyvesboltok sok esetben antikváriumokként is üzemelnek, a minél nagyobb választék prezentálásával ezzel is segítik az olvasókat a választásban.
Az éves szinten tízezer cím fölötti új könyvkiadás mellett a teljesség igénye a legnagyobb könyváruházak esetében sem számon kérhető. A kisebb könyvesboltok esetében azonban sok esetben rövidebb határidővel kézbe vehetjük a kiadótól megrendelt könyvet, ha a polcokon nem elérhető. A nagy könyvesboltok láncai esetében nem mindig érdekeltek az alkalmazottak az ilyen szintű, teljes mértékű kiszolgálásban.
A rendszerváltás után a multinacionális hálózatoknál kialakított könyvesboltok megjelenésének „köszönhetően” a kiadók a példányszám túltermelésére kényszerülnek. A nagy láncok nem az igények tükrében rendelik be a könyveket bizományos értékesítésre, hanem raklapszámra, hiszen náluk úgy mutat jól.
A hagyományos könyvesboltok választéka igényességben is más kategóriát képvisel, ahol a kevesebb sokszor több címet, változatosabb palettát eredményez. A hanganyagok, filmek, multimédiás termékek is megtalálhatók egyes boltok kínálatában. A könyv tehát sok helyen elérhető, a könyvesboltok szolgáltatásának szintje sok esetben magasabb, mint a nagykereskedések személytelen tömegkiszolgálása.